A szovjet katonák viselkedése falvainkban a második világháború idején
Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek.Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem történelem tanszékén szerzett diplomát 2007-ben. A 2007-től 2011-ig a vágsellyei és a nagyszombati levéltár levéltárosa, 2013-tól pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltárosa, történésze. Mint történész az elbeszélt történelem (oral history) módszerével többszáz délszlovákiai visszaemlékezővel készített interjút.
--------
32:27
A transzkulturalizmus az irodalomban
A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezte a téma egyik legjobb közép-európai szakértőjét, Németh Zoltán irodalomtörténészt, hogy milyen kapcsolat van a szlovákiai magyar irodalom és a transzkulturalizmus között.Németh Zoltán (Kéménd, 1970) József Attila-díjas irodalomtörténész, a Varsói Egyetem professzora, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Bázis Egyesület társelnöke. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal, a posztmodernnel, az utóbbi években pedig a transzkulturalizmussal foglalkozik. Irodalomtörténeti munkássága mellett rendszeresen közöl verseket is.
--------
36:46
Fejesugrás a nyúlüregbe: Miért olyan vonzók az összeesküvés-elméletek?
Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ellenességgel összefüggő konteók és azok sajátosságai Szlovákiában és a szomszédos országokban. Mrva Marianna (1987) szociológus. Dunaszerdahelyen született, a pozsonyi Comenius egyetem szociológia tanszékén szerzett diplomát 2011-ben. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológia Intézetében doktorált 2021-ben, azóta az intézetet tudományos munkatársa. 2023 óta az intézet tudományos titkári posztját is betölti. Emellett a Fórum Kisebbségkutató Intézet belső munkatársa. Kutatóként elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi kell az összetartó társadalomhoz.
--------
33:19
Don Juan, mint irodalmi archetípus
Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don Juan képe az idők folyamán.Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is.
--------
37:35
A gyerekek olvasóvá neveléséről
A gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak. Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense. Elsősorban a kortárs gyermekirodalom kutatója, irodalompedagógus. A katedra című folyóirat szerkesztője.
A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői.
A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történetei, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.
UK